2015. március 2., hétfő

4.fejezet

Calum




Reggel az ébresztő órám hangjára kellek  fel.  Karommal nyúlok ki oldalra, ahol vakon keresem az említett tárgyat. Végül sikeresen lelököm az éjjeli szekrényemről, de legalább elhallgatott. Felülök az ágyban, lábaimat a földre teszem, és kitörlöm a csipát a szememből. Nővérem akkor lépne ki a szobájából mikor én becsukom az ajtót. Fuss, Calum! Az ajtót sem csukom be, de rohanok a fürdőbe és sikerül Jen előtt beérnem! Gyorsan lezuhanyzom, majd fogat mosok, és elvégzem még az egyéb dolgaimat. 20 perc alatt végzek, de a nővérem már ordibálna velem. Gyorsan elállok az ajtóból és futok be a szobámba. A szobában, egy fekete felsőt veszek fel, egy szintén fekete térdnél lyukas gatyát, és végül a torna cipőmet, és mivel még reggel hideg van egy kötött felsőt. A táskámat a fél vállamra kapom fel,  és lemegyek a lépcsőn. a Konyhába Jaredet találom. A bátyám éppen valami undorító szendvicset eszik. Én is csinálok magamnak valami kaját. Anyáék már dolgozni szoktak ilyenkor, így nekünk kell kaját csinálnunk magunknak.  Mikor kész a kaja beteszem a táskámba. Köszönök a tesóimnak és elindulok a garázsba, de van egy kis bökkenő. A kocsim nem akar elindulni. 10 percig próbálom de semmi. Kiszállok, és a bátyám éppen most lép be a garázsba. Jared már teljes díszben van. Fekete felső amin valami béna modell csaj díszeleg, egy szürke ülepes gatya, és egy nagyon menő cipő.
- Elviszel? - kérdezem, mire bólint. Beülök az anyós ülésre. Mikor kiállunk akkor jönnek meg a nővérem barátnői a tesómért. Jen az egyetlen hármunk közel akinek nincsen jogsija, ő azt mondja mindenkinek mert nem akart, azonban az igazság az, hogy megbukott 3-szor is a vizsgán.  Ahogy kikanyarodunk a csajok a bátyámnak integetnek. Jen pedig fintorog. Ahogy egyre jobban közeledünk a sulihoz Jared megszólal.
- Ki a lány? - kérdezi
Anna. csodálatos volt nekem is mint mindig, és az a vers amit nem tudod, hogy elolvastam. Írás közben olyan szép, mintha egyébként nem lenne az. De a viselkedése mikor hazavittem megijesztett.
- Anna McAdams - mosolygok
- A sötét hajú, göndör,mindig magába húzódó McAdams? - kérdez vissza
- Ő. - bólintok
Jared furcsán mér végig majd megrázza a fejét.
- Te tudod, öcsi - mondja, és bekanyarodik a sulihoz. Elől áll meg, és a focista haverjai  már a kocsinál vannak. Biccentek nekik, és már megyek is be az épületbe. Felemelem a fejemet, és meglátom őt. Feje le van hajtva valamit nagyon olvas, de nem tudom mi az. Fekete denevér ujjú felsőt visel, egy hosszú szoknyát, és a bakancsát. Haja ki van vasalva, és a sminke a szokásos. Elindulok felé, de ő amint meglát elmegy. Mivel a szekrényem mellette van, így beteszem a cuccaimat. Kiveszem  a matek könyveimet, és megyek az órámra. Mivel ma ez az óránk sajnos nem közös, de viszont Stuarttal az. A srác végig telefonozz egész óra alatt. Én pedig végig rajzolom. Nem is tudom mit rajzolok az ujjaim életre keltek és maguktól alkotnak.  Az óra végét jelző csengő megszólal én pedig már állok is fel, a könyveim a hónom alatt. Rohanok a szekrényhez ahol még nincsen ott, de megvárom. Laurennel érkezik meg aki elindul nem is tudom merre. Annát nézem aki felém fordul kérdő tekintettel.
- Mit akarsz? - kérdezi
- Egy sonkás szendvics jól esne. - mosolygok - és talán téged meg magamat egy randin látni
- Nem fogunk randizni, és azt hiszem barátok sem lehetünk - mondja monoton hangon, nem is nézz a szemembe, csak előveszi a következő órára a könyveit és elmegy. Én is így teszek.

**

Az ebéd szünet előtti utolsó órám tesi. Az öltözött birtokba vesszük. Ezra mellém ül le, és nem is mond semmit csak gondolkozik. Elmeséltem neki mi történt és azóta nem is beszélt. A pólómat veszem át, mikor meglátom a bátyámat foci cuccban. Ne, csak ne keljen a focistákkal együtt edzeni. Felkapom a pólómat, majd a nadrágot végül a fehér torna cipőt. 
- Ezra,öltözni kéne! - szólok rá 
- Mi van, látni akarod ezt! - mutat végig magán mire meglököm a vállát. Legjobb haverom elég magas, egy kicsit nálam is magasabb, nem túl izmos.  Fekete, göndör hosszú haja van, isten tudja milyen szeme. Leül a padra majd ő is felkapja a cipőjét. Együtt megyünk ki és meglátjuk a rémálmunkat. 
- A fenébe! - mondom 
- A picsába! - szólal meg mellettem Ezra is. 
A focisták vannak a pálya egyik felén vagyis rajtunk fognak röhögni. 
- Hood, Brian! - szólít minket a sátán vagyis az edző, a gyilkos tesi tanár. 
- Igen, edző bá'? - kérdezi Ezra
- Neked, fiam Mr. James - jelenti ki a tanár 
- Igenis! - tiszteleg a haverom, mire belőlem majdnem kiszakadt a röhögés 
- Beállítsam focizni,Brian? - kérdezi az edző 
- Nem, Mr.James - jelenti ki 
- Maguk ketten üljenek le oda - mutat a lelátóra - és nézzék az osztály társaikat! 
Egyből megyünk a a lelátóra, azonban a lányok és a többi fiú nem ilyen szerencsés. A srácoknak be kell állni focizni, már értjük az edző miért nem állított be. Biztosan megrúgtak volna minket a labdával, de főleg Ezrát.   A lányok pedig kosaraznak.  A lányokat kezdem nézni.  Anna is ott van köztük és nem is tudom mit csinál, de jól csinálja. A karján lévő foltok nyugtalanítanak. Tiszta lila folt a felkarja, az alkarja pedig....Be van teljesen dagadva, és tudom fáj neki. Azonban egyszer csak Anna elesik. Szinte ordít, de visszafogja magát. Azonnal felállok, és átugrom a széket előttem. Átvetem magam a korláton, és odarohanok. A lányok odaengednek. Anna  a karjára esett, ami nem nézz ki túl szépen.  Lila foltok vannak rajta végig,és fel van dagadva nem is kicsit, talán kétszer akkorára ha nem háromszor akkora mint egyébként. Az edző is odafut hozzánk, meglátom a bátyám arcát aki kajánul vigyorog.
- Mr.Hood vigye Miss McAdamset az orvosiba a karja elég csúnya - jelenti be az edző én pedig felkapom őt, hiába tiltakozik minden lehetséges módon ebben a helyzetben. Elindulok ki a teremből vele a karomban. Az orvosi előtt nincsen senki, így kopogok majd bemegyek. Calum letesz az ágyra a nővér pedig mikor észre veszi Anna karját egyből kijelenti, hogy vigyem kórházba, mert szerinte az orsó és a sínk csontja is eltört. Visszavittem a terembe és elmondtam az edzőnek aki engedélyt adod a távozásra, de ma nem a saját kocsimmal jöttem. Jared. El kell kérem a tesóm kocsiját. Annának Lauren segít felöltözni, én is elmentem öltözni, előbb lettem kész mint Anna így rohantam a tesómhoz. Szünet volt éppen a játékban. Jared éppen egy az egyik osztálytársamat fűzte. Nem volt olyan rossz a csaj. Rövid szőke haj, zöld szemek, nagy mell, formás segg, egy hosszú combok. A ruhája is olyan átlagos volt. Nem volt benne semmi feltűnő. Akkor miért kell a bátyámnak?
- Jared, kell a kocsi! - szólok oda neki, mire a lány és a tesóm is rám figyel
- Öltözőben van a kabát zsebemben, nem kell visszajönnöd értem Connor majd haza visz ha meg nem hívlak, öcsi - mondja, és értem a célzást. Kopjak le.  És meg is teszem. Az öltözőben tényleg ott van ahol mondta. Mire kijövők Anna már készen van, így el tudunk indulni. Megfogom a kezet,és meglepődök azon, hogy nem húzza azt el egyből mi több még hagyja is, hogy fogjam a kezét.  Mikor megtalálom a tesóm kocsiját, Anna furán nézz rajta végig.  Beül az anyós ülésre,én pedig a vezetőre.
- Ez nem a te kocsid - jelenti ki
- Nem a bátyám autója - mondom
Lenyitja a napellenzőt, és kiesik egy óvszer, szerencsére még csomagolt.
- Most már biztos nem a te kocsid! - jelenti ki
És megnézi magát a napellenző  tükrében. Elővesz egy szem ceruzát és kihúzza a szemét. Megfésüli  a haját,  és visszacsukja.
-  Ezek nélkül is szép vagy - mondom neki, de nem válaszol rá
Beállok a parkolóba, majd segítek neki kiszállni. Megfognám a kezét megint, de ezutal nem engedi azt. Bemegyünk a kórházba a recepción egyből elmondom azt amit a nővér is mondott.
Egyből elküld minket röntgenre. A röntgennél előttünk van egy kis gyerek. Anna leül, én pedig mellette foglalok helyet.
- Elmehetsz - jelenti ki
- Nem megyek - mondom
- Nem vagy nekem senkim, hogy itt legyél, Calum Hood - mondja
- De, Anna  a barátod vagyok - jelentem ki,és próbálom nem mutatni mennyire fáj az amit mondott.
- Nem vagy a barátom, Calum - nézz a szemembe. Tudom, hogy hazudik, látom a szemeiben. Ha igazat mondana, nem lenne ekkora fájdalom a szemében. Nyílik az ajtó és a kis srác bemegy. Az anyukája pedig kíséri.
- De Anna az vagyok! Nem veszed észre! Ha nem lennék a barátod nem lenék itt!
Erre csak hallgat, nem mond semmit, csak a karját fogja.
- De ha akarod akkor elmegyek, és nem állok többet szóba veled! Te választasz! De ha az kéred, hogy a barátod legyek akkor kérlek áruld el mi van veled, mert Anna tudom, hogy ennyitől nem törik el az ember két csontja is! - kérem.
Nem szólal meg. Csak nézz maga elé. Maga elé nézz vagy csak fogja kezét, és néha felszisszen. Nekem pedig kezd elegem lenni a hallgatásából. Még egy utolsó pillantást vettek rá. Tudom nem a tesin lett ilyen a karja, köze  van ahhoz amiért annyira retteg ha haza kell mennie. Olyan szép, még mindig elcsodálkozom rajta. Nem a barátja akarok lenni hanem élete nagy szerelme, de persze ezt ő nem tudja, és nem is fogja hisz' a barátom sem akar lenni.  Felállok, de nyílik az ajtó. A kisfiú jön ki anyukája pedig a nyomában. Annát hívják be, ő pedig felém fordul.
- Calum bejönnél velem? - kérdezi, én pedig egyből bólintok. Együtt megyünk be. Nekem valami ruhát adnak, és a doki mellé kell mennem. Anna elmegy másfelé. Ezután csak a doki elcsodálkozót fejét látom. Valamit nagyon nem ért. Tovább nézi a képet amit nem látok. Amit a doki arcán látok nem nyugtat meg túlságosan. Tudom valami nem oké nagyon nem oké. Vajon mi történt vele. Tudom nem fogja nekem elmondani, pedig ez is feltétel volt.  Anna kijön a doki pedig lekapcsolja a gépet így én is levehetem ezt a ruhát amit rám adott.
- Anna, hívhatom így? - kérdezi a doki mire bólint - Anna amit a karjában látok az nem normális. Az orsó csontja teljesen ketté van törve,  sínk csontja pedig, meg van repedve de azon látok egy régebbi sérülést. Anna ez egy egyszerű esés miatt nem törhet el. Otthon van valami?
- Nem, semmi doktor úr. - fejét rázza
- Ha mégis, tudja, hogy nincsen egyedül. - mosolyog a doki, és a gipszeléshez ad egy papírt. Kézen fogva megyünk át oda és elgondolkozom azon amit a doki mondott. Mi van ha tényleg verik otthon. A rettegés mi értje meg lenne.
Leülünk és várjuk, hogy behívják. Anna elengedi  a kezemet, mire kérdően nézek rá.
- A barátok nem fogják egymást kezét - mondja, mire bólintok
- Mi történt? - kérdezem
- Csak ellestem kosárba közben Calum .- jelenti ki, de nem tudom elhinni.
- A barátok igazat is mondanak egymásnak - válaszolom. De mielőtt válaszolhatna behívják, de ide már nem tudok bemenni. Fél óra múlva tér vissza gipszel a kezén. Felállok és a kocsi felé megyünk. 5 óra van, látom rajta a rettegést.
- Bemegyek veled. - jelentem ki, mire egy kicsit megnyugszik, de nem teljesen.  A házuk előtt megállok és segítek neki kiszállni és megfogom a cuccát. Két autó áll a ház előtt és ez nyugalommal tölti el. ő megy be először. Hangosan köszönök, hogy tudják én is itt vagyok. Egy apámmal egyidős férfi jön ki.
- Pete Davidson vagyok - mosolyog
- Calum Hood - mutatkozom be én is
- Anna egyik egy pasiját sem hozta haza - mosolyog
- Csak a barátja vagyok Mr.Davidson - jelentem ki
- Csak Pete - vereget vállon
A konyhába megyünk, Anna még mindig rejtegeti a kezét. A konyhában egy anyámnál idősebb nő van, talán apámmal egyidős mint a férfi.
- Mrs. Davidson, Calum Hood vagyok. - szólalok meg mikor feltűnik neki, hogy itt vagyok
- Csak Susan. - mosolyodik el, és tudom, hogy ki is az ördög. Ez a nő lehet Anna sebeinek okozója, a pasi túl kedves hozzá.
Az asztalnál egy kis srác ül, egy pedig éppen megérkezik.  Aki most érkezett  őt ismerem. A tesómmal sokat lógnak együtt ő lesz Jake.
- Jake vagyok, de gondolom tudod, ő meg az öcsém Mike - mutat az asztalnál ülőre.
- Anna mi történt - aggódik Pete, Előveszi Anna kezét. Susan szigorúan nézz rá, ő tudja, hogy miatta van. De ez csak néhány másodpercig tart, alig lehetett észre venni. Anna elkezdi mesélni mi történt vele. Megnézem mennyi az idő. fél hat volt, így indulnom kell ha ma még szerelni akarok.
- Nekem mennem kell. - jelentem be.
- Gyere máskor is - mosolyog Susan, mire bólintok. Jake kísér ki. Köszönök még egyszer majd haza megyek. Nem merem itt hagyni. Féltem őt. Mire  a házunkhoz érek mindenki otthon van. Beállok a tesóm autójával. A szobámba rohanok. Egy másik nadrágot veszek át, a pólómnak pedig mindegy a nyakánál így a lyukas igaz direkt. Kimegyek a garázsba, felnyitom a motorháztetőt, és látom a tömítéssel van gond, amit azért raktam oda, hogy ne párologjon el a benzin. . De mikor hozzáérek valami megszúr. Vérezni kezdek.
- A kurva életbe! - kiabálok. És ha már annyira benne vagyok ebben a dobálózásban a falhoz vágom az a kurva szerszámot ami még nálam van.  A kocsim elé guggolok. Zavar, hogy nem akar többet, mert ugye ma elég sokszor a tudtomra adta, hogy csak haverok lehetünk. Zavar, hogy tudom valami nem okés vele,és nem tudom megvédeni. A nagy zajra bejön apa. Kérdezz de mondom, hogy csak nem akar elindulni a kocsi. Erre belenyúl és máris működik.
- Holnap menny majd el tankolni - jelenti ki mire bólintok. Mikor végzek mindent a helyére teszek. Köszönök anyának aki a nappaliban nézi a nővéremmel a  Toppmodell leszek valóság showt.
Másik testvérem szobájából üvölt  a zene. Elmegyek lezuhanyzom. Nem állok sokáig a víz alatt, a hajamat megfésülöm mivel megmostam és reggel semmit nem lehet majd vele kezdeni. Pizsimen Batman van, a gatyám pedig csak egy boxer. Leülök az ágyamra és kezembe veszem a gitáromat. Játszani kezdek egy dallamot majd kitalálok hozzá egy szöveget is. Nincsen még címe  a dalnak, de szerintem el is teszem majd a sülyesztőbe. Leteszem a gitáromat. A telefon jelzi, hogy smsem jött.

Mi van, te hős?! Sikerült megmenti a királylányt? 

Ezra írta. Nem is csodálkozom rajta, hogy ilyeneket ír.

Nem, Ezra. És nem is fogom. 

Ezután megnyitom a vele való beszélgetéseinket. Mindig csak én írtam. De szerintem ez most sem lesz másképpen.
Jó Éjt.-C.H. 

Leteszem a telefonomat, és a párnára hajtom a fejemet. Oldalra fekszem és behunyom a szemeimet,és szép lassan eljön értem az álom manó.