7.fejezet

Anna 

Reggel, előbb kellek fel, mint Lauren. Kimegyek a fürdőbe, ahol lezuhanyzom. A hajamat kifésülöm, de nem csinálok vele semmit. A szobában felveszek, fehérneműt, majd szürke pulóvert, az ujját pedig ráhúzom a gipszemre. Egy kék farmert veszek fel, amin fekete rombuszok vannak. A tükörbe nézek, és mintha nem is magamat látnám. Enyhén furcsán nézek ki, és furcsán is érzem magamat. Semmi fekete nincsen rajtam, persze a bakancsomat felveszem. Nem sminkelem ki magamat, mivel otthon maradtak a smink cuccaim Laurenek pedig csak világos sminkjei vannak. De az is motivál, hogy a szüleim nem láthatnak  úgy.  Lemegyek a konyhába, ahol Lauren szülei vannak. Köszönök nekik, és ők is így tesznek. Reggelivel kínálnak amit elfogadok. Ajtó nyílik, majd csukódik. Elindul a zuhany. Kinyílik egy másik ajtó, és lépcső recseg. Lauren öccse, Dave jött fel a pincéből, ami a szobája. Dave 16 éves 1 évvel fiatalabb mint mi. Köszön nekem. Neki szőke haja, és kék szeme van. A suliban nem túl népszerű, pedig elég sok lány randizik vele. De engem nem érdekel, nem csak mert a fiúk jelenleg nem férnek bele. De viszont szerelmes vagyok Calum Hoodba. Azok után amit tegnap mondott tudom, hogy szeretem. Ez az egy ami boldoggá tesz, szerelmes vagyok! Még ha viszonzatlan is,de szerelmes vagyok! A versem amit tegnap este írtam, ezt íróm le benne, hogy mennyire szeretem. Lauren jön le a lépcsőn, fekete rövid nadrág van rajta, ami alatt ott van a harisnya, egy haspólót vet még fel, és egy elegáns cipőt.  Ő is köszön és leül enni. Megnézem mennyi az idő, és 7:52 perc van. Cal nemsokára itt van. Miután megeszem felmegyek a táskámért, Laurenét is viszem magammal.  Egy autó áll meg a ház előtt.
- Menny Júlia, itt van a Rómeód. - mosolyog Lauren, aki a szüleitől vesz búcsút. Én is köszönök majd kimegyek. Calum autójának támaszkodva áll. Mikor meglát  elmosolyodik, és megölelem. Beleugrom a karjaiba. Szorosan ölel magához, de a kezemre közben vigyázz, és én is ne hogy fájdalmat okozzak neki a gipszemmel.
- Jól van, szálljatok már le egymásról! - szólal meg Lauren
Szét rebbennünk, és szúrós szemeket meresztek Laurenre. Calum Nirvanás pólóban van, és szokásos nadrágjában, amihez bakancsot vett fel. Beül a vezető ülésre, de előtte elrakja a táskánkat. Én mellé ülök, míg Lauren hátra. Mikor Cal is beszáll elindulunk...

**

A gépet majdnem lekéstük, de végül időben rajta voltunk. Én ültem az ablak mellé, míg Cal mellém, és Lauren Calum mellé. Lauren filmet nézett, míg Cal és én beszélgettünk. Végig a kezemet fogta amitől jó kedvem lett. Mesélt Bostonról, hogy mennyivel jobb mint New York, mert Bostonban kevesebben élnek, és mert a Disney egy régi sorozata a Zack, és Cody is ott játszódik. Azt hiszem ez a legjobb ér.  Másfél órával  leszálltunk. Hamar kijutottunk, és fogtunk egy taxit. Először a Hotelbe mentünk. Nem volt a legjobb Hotel, de miattam akinek nincsen annyi pénze ide jöttünk. Vagyis van pénzem, a szüleim jóvoltából. Mindig küldenek egy kicsit, de persze kell adnom Susannek belőle. Lauren és én egy szobát veszünk, míg Cal egyet, de költségeket 3 felé osztjuk. Felmegyünk a szobánkba ahol lepakolunk. 12-kor elmegyünk ebédelni. Az ebéd svédasztalos. Én rizst eszek, rántott hússal. Miközben eszem Calumöt figyelem. Ránézek, és mosolygok. Mikor megeszük elindulunk. Calum megfogja a kezemet. Gyalog megyünk a Times Square-ig. Ott körbe nézünk, és csinálunk egy képet. Azután metróra szállunk, és elindulunk a szüleim lakásáig. A barátaim végig biztatnak, de nekem rossz előérzetem van. Félek a találkozástól. Rettegek attól mit fognak rólam gondolni. Calum kezét szinte eltörőm mikor leszállunk. Egy utcát kell menünk majd megállunk egy tipikus New Yorki ház előtt. Kő épület, az oldalán tűz lépcső.
- Veled menjünk? - kérdezi Lauren
- Nem, egyedül megyek. - jelentem ki. Megölelnek mindketten, és bemegyek a házba.  Gyalog megyek fel a 3.emeletig.  Két ajtó van, de tudom, hogy a jobboldali kell. Innen kellett elmennem. Kíváncsi vagyok, hogy a régi szobám még meg van e. A feszültség eluralkodik rajtam. A kezem ami még épp még eltöröm. odamegyek az ajtóhoz és csengetek. Lépeseket hallok, majd nyílik az ajtó. Anyám nyit ajtót. Kezében egy gyerek játék van ami kiesik a kezéből.
- Szia anya. - szólalok meg.
Anyámnak göndör haja van mint nekem. Itthoni ruhát visel. Nincsen rajta smink. Bőre sötétebb mint az enyém. Azonban a szeme neki is kék. Anyám nem ölel meg, de arrébb áll. Bemegyek. Apámat hívja. Apa magas, világos bőre, és szőke haja van. Apám jó formában van. Látszik rajtuk, hogy már nem isznak. Érzem, hogy nem isznak, míg velük éltem mindenhol pia szag volt. Apámon csak egy melegítő van. Egy kislány jön ki, azt kiabálva apa. Olyan mint én voltam. Szépen beszél.
- Apa. - nézek rá.
Végig mérnek, de nem szólnak hozzám. Anyám kéri üljek le a kanapéra,amit megteszek. A kislány mellém ér.
- Hogy hívnak? - kérdezem
- Linda. - válaszolja.
- Te ki vagy? - kérdezi, de mielőtt bármit mondhatnék. Anya közbeszól. Megkéri menjen el innen. Leül mellém, apa pedig elém a fotelbe.
- Miért jöttél, Anna? - kérdezi anya - nincsen pénzed? Susan nem ad?
- nem a pénz miatt. A szüleimet akarom. - jelentem ki
Egymásra néznek majd rám.
- Anna, az nem lehet. - mondja anyám, mire én ránézek. Szemeimben könnyek gyűlnek. Azt hittem, hogy ezzel megváltozik bármi, hogy ide jövők?
- Miért? - kérdezek rá, erőszakosan
- Mert Anna, nekünk már sok lennél. -mondja apa
Szemeimben könnyek gyűlnek?
- Sok?
- A múltra emlékeztet minket Anna. A szenvedésre. - mondja apa. Anyámra nézek aki szintén sír. Letörlöm a könnyeimet. A szenvedésre? Szenvedésre. Rohadtul nem tudják milyen szenvedni. Én szenvedek minden egyes rohadt nap, miattuk és Susan miatt, csak mert nem szeretek, és  múltra emlékeztetem őket.
Rájuk nézek, és megcsóválom a fejemet.
- A szenvedésre? - nézek rájuk megvetően. - Tudjátok mit jelent szenvedni?  Nem hinném, én minden egyes kibaszott nap szenvedek, mert nektek ezt jelentem. De nekem az otthonom a szenvedés. És a múltra? A múlton túl lehet lépni. - kiabálom, méregtől és adrenalintól telve.
- Anna, most menj el. - kérik anyám
- Megyek is. Hogy a büdös fenébe gondoltam, hogy szerettek, hogy kellek nektek? - nevetek fel gúnyosan
Apám feláll és a jelzi kövessem. Anya utána jön. A fejemet csóválom. A könnyeimet folynak hiába nem akarom ezt. Nem kelletem a saját szüleimnek, csak ez jár a fejemben. A saját szüleim dobtak el maguktól, akkor mit akarjak mindenki mástól? Apám nyitja  ki az ajtót.
- Tudjátok ez a gipsz a karomon, nem véletlenül van rajta, mondhatni ti vagytok az oka, mert Susannel hagytatok. - köpöm feléjük a szavakat.
- Anna....- anya probálna megölelni, de ellököm. Nem kell az ölelése.
- Csak egyet rohadt dolgot kérek tőletek. Lindát ne soha ebben a kibaszott életben ne vigyétek el Madisonba, Susanhoz, mert akkor ő is csak egy roncs lesz. - mondom, és elszaladok. A lépcsőn leszaladok, és kint áll az a két ember aki szeret engem, Aki megért, akik soha nem dobtak el. Calum meglát, látja, hogy nem vagyok jól. Odajön hozzám, pont mikor összesem. Calum tart a karjaiban. A pólóját szorítom, és áraztam el a könnyeimmel. Nem akarok sírni, de nem tudom megtenni, hogy ne sírjak. Calum kérdezi mi  a baj, de nem válaszolok. Csak kell hogy érezzem, hogy van  valaki aki még szeret engem. Lauren is idejön. Ő is kérdezi mi baj, de neki sem mondok semmit. Emlékszem egyszer mikor Susan megvert, elkezdtem inni. Most is ez kell nekem. Pia, mindnél több. Ez lesz az én szerelmem, senki nem szeret ma este csak a pia.
- Innom kell. - ennyit tudok mondani, és elindulok. Hallom, hogy a nyomomban vannak. Egy klub előtt állok meg. Még csak 7 óra van így nincsenek sokan, de nem is kevesen. A pulthoz megyek, ahol egy hosszú hajú srác áll. Ki van varrva minden féle ábrával. Kérek egy vodkát. meg is kapom, és egyből ledöntöm. Calum ül le mellém. Cal magyarázz mindenről ami eszébe jut, a gondolataimat terelni akarja, de nekem most csak a pia kell, azzal elfelejtek mindent. Az órára nézek, nyolcat mutat. Kérek még egy rövidet, majd még egyet, kezdem érezni, hogy a fejembe száll, és kezdem levetkőzni a gátlásaimat. Ezután iszok még egy vodkát, de most már kérek hozzá egy Gin-Tonicot. És ekkor már érzem, hogy teljesen részeg vagyok. Nincsenek a fejemben anyámék, sem  Susan, sem Calum iránt szerelmem. Megfogom Cal kezét, és  a tánc parkettre viszem. Elkezdünk táncolni. Cal egyre közelebb húz magához. Kezeim a nyakába vannak, míg az ő kezei a derekamon vannak. Homlokaink egymásnak érnek. Szemei az én szemeim, és az ajkam között járnak. Tudom, hogy ő is meg akar csókolni. Én is erre vágyom, jelen pillanatban más vágyam sincsen mint őt megcsókolni. Ennyi szenvedés után ennyi nekem is jár, nem? Egy csók vele, és minden vágyam teljesül.
- Most úgy megcsókolnálak. - mondja, mire én elolvadok
- Akkor tedd meg. - mondom hangom merészen cseng.
És ő meg is teszi. lehet, hogy csak kihasznál mert részeg vagyok, nem tudom.De a csókja fergeteges. Az ajkai puhák, és az íze, nincsen pia íze hisz' nem is ivott. Megragadom a haját ezzel közelebb húzva magamhoz. Nyelveink erotikus táncot lejtenek. Calum húzódik el először, ezzel engem megbántva. Megfogja  a kezemet,  a pulthoz megy fizet majd elindul velem ki az utcára. Fog egy taxit amibe helyet foglalunk. A kezemet nem engedi el. A hotel elé érünk ahol a szobánkba megyünk, de Calum az övébe visz. A magyarázata, hogy Lauren már biztosan alszik. Leveszi rólam a cipőmet.
Ezután hanyatt esem az ágyban, majd Calum és befekszik mellém. Hozzá bújok, ő pedig átkarol. Puszit nyom a hajamba, én pedig felülök, majd ráülök a csípőjére, és megcsókolom. Nem tudom mi van velem. A pia már kezd kimenni belőlem, de nem tudom mi van velem. Az érzésem jönnek. Calum fordít a helyzetünkön most ő lesz felül. Megpuszil és visszafekszik. Oldalra fordulok, ő pedig hátulról átkarol. Így alszom, végre békésen úgy hogy nem várom meg, hogy valaki elmenjen a közelemből.

6.fejezet

Calum 

Reggel nehezen kellek ki az ágyból, de feldob a tudtad, hogy péntek van. És holnap megyünk New Yorkba. Anna meg én, és persze Lauren.  Utam a fürdőbe vezet ahol megmosakszom, majd kimegyek. A szobámban egy fekete felsőt veszek fel, fekete nadrággal, és a Vans cipőmet kapom magamra. A táskámat a vállamra kapom, és lemegyek. Megpuszilom anyát.  Felkapom a szendvicseimet és beteszem a táskámba. Kimegyek s   ház elé mivel tegnap nem parkoltam be a garázsba. Beszállok a kocsimba, és az iskola felé veszem az irányt. Ma nem én megyek Annaért hanem Lauren. Anna ma Laurennél alszik, és csajos estét tartanák, így ma délután nem lehetek vele. Az iskola előtt beállok a parkolóba, Ezra mellé. Kiszállok, és bemegyek a suliba, ahol Ezra már ott van. A szekrényem előtt vár rám , és valamit a kezében szorongat. Odaérek mellé.
- Mi az? - kérdezem
- Tegnap este kaptam meg a levelet. Bent vagyok a döntőben! - jelenti be, és az orrom alá nyomja.
Ezra a NASA-hoz jelentkezett valami versenyre, és mint itt írják elég jól megy neki. Megveregetem a vállát, ás elindulunk az órára. A mai első órám Irodalom, ahogy Ezráé is. Ezra leül a helyünkre, és mögöttünk már ott van Anna. Köszönnek egymásnak, én is leülök, és hátrafordulok.
- Na mizu? - kérdezem
- Mi lenne, Calum Hood? - kérdezz vissza. Mániája a teljes nevemen hívni.
Fekete ruha van rajta, fekete tornacipővel, a sminkje ma erős, a haja pedig egyenes.
- Nem is tudom, Anna. - mosolygok rá, mire vissza mosolyog. Csodás mosolya van, ez csak szebbé teszi. Szeme világít a festék alatt. Mrs.Brooks megjelenik a teremben  és azután megszólal a csengő is. A tanárnő beszélni kezd a Zabhegyezőről, és Holden személyiségéről. Az órát végig alszom, semmi érdekes nincsen benne, szinte minden kérdésre Anna válaszol. Az óra végén még szól a tanárnő, hogy a szak kört ne felejtsük el.  Az óra után pedig már futottam is tesire.

**

Történelem. Anna mellett foglalok helyet. Anna éppen egy verset is legalább is gondolom egy vers az.  Megnézem mennyi az idő és 5 perc múlva csengetnek.
- Holnap mikor indulunk? - kérdezem
- Legyél 8-ra Laurenék háza előtt, a gépünk 11-kor indul, de még ki kell mennünk a reptérre,és oda kell menünk jóval előbb.
- Rendben - mondom
- Köszönöm. - mondja, és felnézz rám
- Mit?
- Hogy eljössz velem. -mondja
- Ezt teszik a barátok támogatják a másikat. - mondom, és megpuszilom. Megfogom a kezét ami már szokásunk lett, mióta barátok vagyunk. Folyton a kezét fogom, és eddig legalább is nem nagyon húzza el.  Lauren foglal előttünk helyet, mellette pedig a pasija. Matthews köszön nekem. Tegnap nálunk volt, ő meg még egy srác. A bátyámmal csináltak valamit, elvégre legjobb haverok. De persze hallottam, hogy a csajokról dumáltak, szóval már tudom milyen Lauren az ágyba, de asszem jó jel, hogy Matthews kedveli a lányt. Lauren súg valamit Annának. A tanár úr megérkezik. Azt hiszem a tanár úr ott volt Napóleon idejében is. Az óra kezdődik, de ez a többivel ellentétben érdekel.

**

Ezrával megyek ebédelni. A haverom pizzát eszik, míg én Hamburgert. Leülünk egy asztalhoz. A bátyám közeledik felénk mire felvonom a szememet. Tudom, hogy tőlem akar valamit, de nem tudom mit. Soha nem jön ide hozzám.  Kerüljük egymást, mivel nagyon nem is tudunk találkozni.
- Cal, kéne egy kis pénz. - mondja, mire felvonom a szememet.
- Van nálad kaja pénz. - jegyzem meg
- Az kajára kell, de ez másra. - mondja Jared
-  Nem finanszírozom a szexuális életedet. - jelentem ki
- Este visszaadom, de ez a csaj most kell, és már nincsen óvszerem.
- Jared az ilyen kis ribancok, mint azok akik dugsz, szentek gyógyszert. - magyarázom neki
- De nem akarok elkapni semmit. - mondja
Előveszem a tárcámat, és átnyújtom neki, kivesz belőle pénzt, majd visszaadja. A szememet forgatom. Tudom már soha nem látom viszont a pénzt. Ezra egy lányról beszél nekem. Azt hiszem Roth-nak hívják, és szőke haja van,és irtó jó teste. Mikor végzünk Ezra haza indul, de én még maradok. Elköszön, és kéri hozzak neki valamit New Yorkból.  Bólintok, és elindulok a terembe. Anna már bent van, és Stuartal röhögnek valamin. Hilary, az asztalon ül. Austin a héten nincsen az utazása miatt így csak mi leszünk. Leülök Anna elé. A lány felnéz ám, és elmosolyodik. Köszön. Nincsen nála semmi, a gépen mutat neki valamit a hacker srác. Mrs.Brooks jelenik meg a színen. A tanárnő leül, és könyvről beszél. Brown Da Vinci-Kód című regényt élteti, elmondja neki miért tetszik. Aztán kérdezi valaki akar mesélni egy könyvről. Hilary jelentkezik. A szürke 50 árnyalatáról beszél.  Nem is lepődik meg rajta senki. Ezután mehetünk. Anna elém áll.
- Igen? - kérdezem, és felkapom a táskámat.
- Calum, honnan tudod. hogy szerelmes vagy? - kérdezi
Biztosan Rá gondol, arra a nyomira. Hirtelen féltékenység fog el. Nem akarom, hogy ők ketten  jobban legyenek. Nem akarom őket együtt látni, soha.
- Hát mindig rá gondolsz, és mikor meglátod mindig mosolyogsz, és persze izgatott vagy, és szét szórt, mikor meglátod csak azt akarod, hogy végre megcsókoljon, és megakarod őt védeni mindentől, és ha nem tudod az idegesít. - sorolom el. Kicsit személyesebb lett. Anna rám nézz.  Bólint.
- Köszönöm. - mondja, és mosolyog. Megölelem a terem előtt, és puszit nyomok a feje búbjára. Kimegyek a suli elé, és hazavezetek, de aztán eszembe jut mit akar Jared, így átmegyek Ezrához. legjobb haverom nyit ajtót. Ezra anyukája kajával kínál amit elfogadok. Ezra leültet maga elé, és beszélni kezdek a holnapról. És elmondom Anna kérdését.
- Haver, az a csaj, beléd van esve, nem is kicsit. - mosolyog
- Ezra, nem hiszem. - mondom
- Mikor New Yorkban lesztek próbáld meg megcsókolni. És onnan tudni fogod mi van. - adja a tanácsot. Miután megettem a kapott ételt, és megdicsértem az ételt, hazamegyek. Otthon a szobámba sietek, és bepakolok. Anya jelenik meg az ajtóban. Ad egy kis pénzt, mivel holnap hiába van korán kell mennie dolgozni. Elköszönök tőle.
- Tudom, hogy szereted ezt a lányt, és ezért vigyázz rá, Cal. - mosolyog rám.
- Vigyázok rá, anya. - ölelem át. Elmegyek fürdeni, majd a pizsamámban lefekszem. Igen , én azt hiszem szeretem ezt a lányt, és megfogadom Ezra tanácsát. Ha Anna szeret, én nem fogom előle titkolni azt amit érzek. Anna....már a neve is. De féltem. Bármikor mikor hazaviszem valami furcsa érzése lesz, fél, de nem tudom mitől vagyis sejtem Susan. Kifogom onnan hozni, és elfogom onnan vinni. Nem tudom mi fog ránk várni New Yorkban, de remélem nem fog szenvedni még többet.
Előveszem a telefonomat, és írók neki egy üzenetet.

Jó éjszakát, reggel utazunk New Yorkba. - C.H 

Néhány perccel később jön a válasz, amit nem szoktam meg tőle.

Neked is Calum Hood, és köszönöm. - Anna 

Elmosolyodom. Leteszem a telefont, és elalszom,


Sziasztok! 
Itt lenne az új rész, remélem tetszik. Ha gondoljátok hagyjatok magatok után nyomot, és szerintetek mi lesz a csókkal? 

5.fejezet

Anna 

Békesség. Ez a szó jut eszembe egyből mikor végre szünet lesz. Nagyszünet. A könyvtárban lehetek nem keres senki. Lauren valami pasival van most, Calnak pedig ének órája volt, így még sok idő mire ideér. Nem is mikor volt utoljára mikor békét éreztem. Túl régen volt már az. A karom ahogyan most van, elég kevés dolgot tudok tenni, de persze tegnap este ha Pete meg a srácok nincsenek otthon megkaptam volna a részemet. Ismerem már Susant, hogy tudjam, a titkát mindennél jobban megfogja védeni. Még ha ezért meg kell ölnie is. Senki nem beszél. A verseim előttem vannak, és írók. Egyre érzelmesebbek. Talán kezdek valamit érezni Calum Hood iránt. Cal ma fura volt. Tudom, hogy sejt valamit és ha sejt valamit az nem jó, nagyon nem jó. Jelezz a telefonom. Calum írt. Engem keress. Ennyit a békémről. Megíróm, hogy a könyvtárban vagyok. Jól érzem itt magamat. Nem bánt senki. Magam lehetek. Nincs itt Susan. Nem tudd bántani. Ma nem fog bántani, fogadom meg.  Nyílik a könyvtár ajtaja, és Calum Hood lép be rajta. Engem keress. Végig jön a sorok között, de nem vesz észre. Most végig jött az egyik soron és velem szemben van. Megfordul, és meglát. Széles mosoly terül szét az arcán. Idejön és leül mellém.
- Mi volt ma? - kérdezem
- Mr.Connor, megszívatott ma minket matek órán, de mivel bír engem, így én négyest kaptam egyes helyet. - közli büszkén.
- Calum Hood, egyszerűen csodás vagy...-nevetek.
- Te csodásabb vagy Anna - mosolyog rám - hogy van a karod?
- Megvagyok.  - jelentem ki - Milyen órád lesz?
- Ének - válaszolja - de az együtt van, nem?
- De, igen - válaszolom kedvtelen hangon. Soha nem voltam jó ebből  tárgyból.  A hangom állítólag jó, de semmilyen hangszeren nem játszom, sem szolmizálni sem semmilyen ilyesmi dolgot. A tanáraim is borzalmasak voltak. Az összes azt hitte, hogy az ő tárgya a legfontosabb, azonban én ennek ellenkezőjét néha szóvá is tettem mikor erről beszélt. Mindenből ötös voltam azonban énekből hármas, amit az elméletből összekapartam.
- Suli után eljössz velem hajózni? .- kérdezi
- 9 -re otthon kell lennem - jelentem ki
-  Otthon leszel
Mivel nemsokára csengetnek és mivel a tanár kedvence nem késhet. Remélem érzitek a szarkazmust.  A terem lent van az alagsorban mivel ott lent nincsen más tanterem így nem zavar senkit a zenebona .Ezt az órát rajtam kívül mindenki imádja, így már szinte mindenki ott van. Helyet foglalok Lauren mellett, mellettem pedig Calum foglal helyet. Calum másik oldalára, Nina Jewerson, Szőke haja van, és kék szeme, tökéletes alakja van, és a csipőfarmer nem áll senkinek ilyen jól mint más embernek, és persze a virágmintás felső is csak neki áll jól,és persze  a balerina cipő, és ez vegyül kedveségel vagyis alkalmi kedveséggel.  Calum megfogja  a kezemet és ez megmosolyogtat. Lauren másik oldalára helyet foglal Matthews. Átkarolja a legjobb barátnőm vállát. Csengetés előtt már bent van a tanárnő, és mikor csengetnek egyből elkezdünk énekelni.  Mindenféle népdalt aztán a híres zeneszerzőktől. Cal simogatja   a kezemet, így én is ezt csinálom vele, a szemem sarkából látom, hogy elmosolyodik. Aztán kicsengetnek.
- Calum, beszélhetnénk? - kérdezi Calt Nina mire a barátom bólint.
- A kocsinál találkozunk. - mosolyog rám
Összeszedem az összes cuccomat, Lauren tekintetét magamon érzem. Kérdően fordulok felé, ő pedig kirángat a teremből.
- Mi az? - kérdezem
- Mi volt ez? - kérdezi
- Semmi, mi csak barátkozunk - jelentem ki
- Anna, köztetek meg köztem és David között az a különbség, hogy mi smárolunk meg lefekszünk egymással. - jelenti ki, és megáll előttem.
- Túl sok információ - jelentem ki
- Anna, kérlek, látom, hogy tetszik neked. - mosolyog
- Lehet, hogy tetszik, de akkor is csak barátok lehetünk, nem akarom belerángatni az életembe. Így is elég zűrös, nem hiányzik még egy pasi is bele.
- Anna...
- Most mennem kell, este hívlak - köszönök el tőle, és elindulok a parkoló felé. Látom Calumöt, de nem a saját autójánál hanem Ninan kocsijánál, valami furcsa érzés van bennem mintha nem akarnám, hogy vele legyen, pedig Nina igazán szép lány. Calum láthatóan flörtöl vele, és a lány is ezt teszi. És ez valahogy rossz érzés, rosszabb mint mikor a karom fáj, rosszabb mint mikor Susan ütéseit várom.
Odaállok Cal kocsija elé, és valahogy megpróbálom kinyitni az ajtót, és így bekapcsolni a riasztót.
Cal egyből felkapja a fejét, mire a vállamat vonom meg, Cal pedig mosolyogva megcsóválja a fejét. Elköszön a szőke lánytól, és hozzám jön.  Kinyitja az ajtót így betudok mellé ülni.  bekapcsolja a rádiót ahol valami nagyon gagyi popszám megy.  Kikapcsolja a rádiót, és megyünk egyenesen ki a tóhoz. A legnagyobb kikötőbe áll meg, kiszállunk. Mellé megyek és megfogja a kezemet.  odamegy az egyik hajóhoz, és kér két jegyet. Megkapjuk majd felszállunk rá. Rajtunk kívül még  egy család van itt, és 3 szerelmes pár. Mi kimegyünk a fedélzetre. Kimegyünk a hajó orrához ahol van egy magasított fotel.  Leveszem a kardigánomat, így beteg csak a fehér ruhám látszik, és persze a kötésem. na meg a zoknim, és a bakancsom. A hajó elindul. Leülök oldalra és csak nézem a vizet. Hallom ahogyan kattan egy fényképező gép, és annak irányába nézzek.
- Csodaszép vagy - mosolyog rám Cal, és felül mögém. Átkarolja a derekamat és együtt nézzük a vizet. Azon gondolkozom milyen lenne fürödni benne, és csak elúszni innen, jó messzire, vagy ez a hajó elvinne minket innen.  Elvinne minket messzire, hogy soha többet ne legyek a közelében, ne keljen a saját otthonomban rettegve élnem.
- Nem akarsz újra találkozni a szüleiddel? - hallom meg Cal hangját
 A kérdése hirtelen ér. Azt se tudom mit mondjak neki erre. Nem gondolkoztam még rajta, de vagyis mikor kisebb voltam igen, érdekelt ha elmondanám nekik mi lenne, megnézni, hogy élnek. Miért nem vagyok már nekik jó.
- De, azt hiszem igen, megnézném, hogy élnek. Milyen a testvérem. Már 4 éves Calum. Furcsa. Elmennék, és elmondanám hogyan élek itt - vetem oda,és eszembe jut mit is mondtam. Azt amit nem szabadott volna. Calum hallgat. Nem szólal meg, nem kérdezz rá pedig tudom, hogy akarna.
- Bostonban volt egy barátnőm aki megcsalt. Szerelmes voltam belé, iszonyatosan. Megbíztam benne, elmondtam neki minden titkomat.  Vele veszítettem el a szüzességemet.  Sokat voltunk együtt, ha nem én ő, akarta, hogy együtt legyünk. Azt hittem ő az igazi. Aztán elmondtam, hogy elfogunk menni, tudott azt hittem az fogja mondani, hogy minden oké lesz, és különben 1 óra repülő útra vagyunk egymástól, de ehelyett azt mond, hogy fél éve lefekszenek a legjobb haverommal. Az akkori legjobb haverommal. Dylannek hívják. Megvertem.  Ezért nem tartom senkivel a kapcsolatot Bostonból. Nincsen miért,és kivel. - mesél, ránézek.  Szemeiben semmi érzelem nincsen. Nem tudom milyen lehet ezt átélni. Elárulta őt mindenki. Mindenki akit szeretett. Fejét a vállamra hajtja, és a lábait az én lábam mellé rakja. Kezemet amelyik nincsen begipszelve megfogja.
- Sajnálom.
- Nem kell. Túl léptem rajta, rájöttem, hogy már nem szeretem. - érzem a hangjában, hogy mosolyog.  Eztán már nem  beszélgetünk. Nincsen miről.  Minden ketten  a gondolatinkba merültünk.  A hajó, megfordul. Összeomlik minden ami eddig szép volt. Most már mindennek vége. A távolság Susantől. Vissza kell menjek oda. A pokolba. Az én földi poklomba. Calum eltudott jönni onnan akkor nekem is menni fog, nem? De van egy különbség. Madison nekem a jelenben pokol. Boston neki a múltba tekintve az. Míg ott volt Cal boldog volt. Az egyik matróz felénk nézz. Elmosolyodik. Cal simogatni kezd.  Feje még mindig a vállamon pihen. Hátra hajtom a fejemet. És én birtokba veszem az ő vállát. Így ülünk, míg be nem mondják, hogy visszaérünk. Ezután lemegyünk, de kezemet nem engedi el. Megköszönik, hogy itt voltunk és már mehetünk is. Az autójához megyünk. Beülök az anyós ülésre. 7 óra. Holnapra is lesz időm tanulni és ha minden igaz már Mike is otthon van.  Ma végre megúszom a verést. Széles mosoly kúszik az arcomra a gondolattól. Ma végre végre nem fognak megverni.  Törött karomba hirtelen erős fájdalom nyilall. Felszisszenek. Calum egy pillanatra rám nézz, és a combomat kezdi el simogatni. Befordulunk az utcámba. Calum megáll a ház előtt.
- Bemenjek? - kérdezi
- Nem kell. - jelentem ki szinte azonnal.
- Oké.
- Jó volt ma veled, Calum Hood. - jelentem ki és mosolyogok.
- Veled is jó volt, Anna. - mosolyog ő is. Az ablakból meglátom az arcát. Engem nézz. Nem tudok mit kezdene a tekintetével. A félelem átjár. Megrémít az ahogyan rám nézz.  Felnézek a középső ablakra, és látom, hogy Mike szobájában ég a villany. Igen, nem kapok ma semmit.
- Holnap találkozunk. - köszönök el, és kiszállok az autóból. Táskámat a vállamra kapom és bemegyek. Körbe nézek, és Susan ül az ebédlő asztalnál. Köszönök neki, és ő is így tesz. Mike is köszön, így neki is viszonozom a gesztust. Bemegyek  a szobámba és  leteszem a táskámat.  Susan szól, hogy menjek ki. Tudom most nem verhet meg, de még így is félek.  Kimegyek, és azt kéri foglaljak helyet.
- Hétvégén elutazunk a városból Pete-el, és a srácokkal, anyámhoz síelni. Ma felhívtam Lauren szüleit, hogy náluk tölthetnéd e ezt az időt, mivel a karod miatt nem tudnád élvezni az utat - mondja el.  Bólintok, és megköszönöm. Ez  a kis szöveg Susan nyelvén nem tesz mást, mint hogy sóher nekem is jegyet venni, és most itt van a kezem találva egy tökéletes kifogást, de nem mintha egészséges elvitt volna.  Mióta itt vagyok velük kétszer mentem velük. Mikor 14 voltam elvitek magukkal Los Angelesbe, de gondolom csak azért vitt el, mert  nagymama is jött velünk, aztán 15 évesen egy évvel később Londonba, oda pedig nem is tudom miért,de elvitt.  Azóta egyszer tettem ki a lábamat Madisonból, egyszer anyám eljött és Houstonba vitt. Azóta nem láttam a szüleimet. A szobámban leülök az ágyamra. Cal kérdésén gondolkozom. Megnézném mi van velük, biztosan. És ezt fogom tenni a hétvégén. Ők sem lesznek itthon, Lauren biztosan eljönne velem, de ha ő nem is Calum biztosan. Meglátogatom a családomat, örülnöm kéne, nem? De akkor mi ez a baljós előérzett? Felhívóm Laurent, és elmondom neki a hajó kirándulást.  És persze elmondom neki a tervemet, a hétvégére. Örül neki, és azt ígéri lefoglalja  a jegyeket. Leteszem, és elmegyek a fürödni. Majd a fürdés után megtanulom a nyelvtant. Befekszem aludni, de jön egy smsem.
Jó éjszakát. -C.H
Elmosolyodom. Válaszolok majd leteszem a telefonomat. Hallom, hogy Susan felmegy, és így végre elalszom.

Sziasztok! 
Itt lenne az új rész, sajnálom, hogy ilyen hosszú időm át nem volt új rész, de csütörtökön lesz a szóbeli nyelvvizsgám szóval tanultam rendesen:) Nem ígérem, hogy jövő héten lesz rész, de reménykedek benne. És utólag is Boldog Húsvétot!:)