5.fejezet

Anna 

Békesség. Ez a szó jut eszembe egyből mikor végre szünet lesz. Nagyszünet. A könyvtárban lehetek nem keres senki. Lauren valami pasival van most, Calnak pedig ének órája volt, így még sok idő mire ideér. Nem is mikor volt utoljára mikor békét éreztem. Túl régen volt már az. A karom ahogyan most van, elég kevés dolgot tudok tenni, de persze tegnap este ha Pete meg a srácok nincsenek otthon megkaptam volna a részemet. Ismerem már Susant, hogy tudjam, a titkát mindennél jobban megfogja védeni. Még ha ezért meg kell ölnie is. Senki nem beszél. A verseim előttem vannak, és írók. Egyre érzelmesebbek. Talán kezdek valamit érezni Calum Hood iránt. Cal ma fura volt. Tudom, hogy sejt valamit és ha sejt valamit az nem jó, nagyon nem jó. Jelezz a telefonom. Calum írt. Engem keress. Ennyit a békémről. Megíróm, hogy a könyvtárban vagyok. Jól érzem itt magamat. Nem bánt senki. Magam lehetek. Nincs itt Susan. Nem tudd bántani. Ma nem fog bántani, fogadom meg.  Nyílik a könyvtár ajtaja, és Calum Hood lép be rajta. Engem keress. Végig jön a sorok között, de nem vesz észre. Most végig jött az egyik soron és velem szemben van. Megfordul, és meglát. Széles mosoly terül szét az arcán. Idejön és leül mellém.
- Mi volt ma? - kérdezem
- Mr.Connor, megszívatott ma minket matek órán, de mivel bír engem, így én négyest kaptam egyes helyet. - közli büszkén.
- Calum Hood, egyszerűen csodás vagy...-nevetek.
- Te csodásabb vagy Anna - mosolyog rám - hogy van a karod?
- Megvagyok.  - jelentem ki - Milyen órád lesz?
- Ének - válaszolja - de az együtt van, nem?
- De, igen - válaszolom kedvtelen hangon. Soha nem voltam jó ebből  tárgyból.  A hangom állítólag jó, de semmilyen hangszeren nem játszom, sem szolmizálni sem semmilyen ilyesmi dolgot. A tanáraim is borzalmasak voltak. Az összes azt hitte, hogy az ő tárgya a legfontosabb, azonban én ennek ellenkezőjét néha szóvá is tettem mikor erről beszélt. Mindenből ötös voltam azonban énekből hármas, amit az elméletből összekapartam.
- Suli után eljössz velem hajózni? .- kérdezi
- 9 -re otthon kell lennem - jelentem ki
-  Otthon leszel
Mivel nemsokára csengetnek és mivel a tanár kedvence nem késhet. Remélem érzitek a szarkazmust.  A terem lent van az alagsorban mivel ott lent nincsen más tanterem így nem zavar senkit a zenebona .Ezt az órát rajtam kívül mindenki imádja, így már szinte mindenki ott van. Helyet foglalok Lauren mellett, mellettem pedig Calum foglal helyet. Calum másik oldalára, Nina Jewerson, Szőke haja van, és kék szeme, tökéletes alakja van, és a csipőfarmer nem áll senkinek ilyen jól mint más embernek, és persze a virágmintás felső is csak neki áll jól,és persze  a balerina cipő, és ez vegyül kedveségel vagyis alkalmi kedveséggel.  Calum megfogja  a kezemet és ez megmosolyogtat. Lauren másik oldalára helyet foglal Matthews. Átkarolja a legjobb barátnőm vállát. Csengetés előtt már bent van a tanárnő, és mikor csengetnek egyből elkezdünk énekelni.  Mindenféle népdalt aztán a híres zeneszerzőktől. Cal simogatja   a kezemet, így én is ezt csinálom vele, a szemem sarkából látom, hogy elmosolyodik. Aztán kicsengetnek.
- Calum, beszélhetnénk? - kérdezi Calt Nina mire a barátom bólint.
- A kocsinál találkozunk. - mosolyog rám
Összeszedem az összes cuccomat, Lauren tekintetét magamon érzem. Kérdően fordulok felé, ő pedig kirángat a teremből.
- Mi az? - kérdezem
- Mi volt ez? - kérdezi
- Semmi, mi csak barátkozunk - jelentem ki
- Anna, köztetek meg köztem és David között az a különbség, hogy mi smárolunk meg lefekszünk egymással. - jelenti ki, és megáll előttem.
- Túl sok információ - jelentem ki
- Anna, kérlek, látom, hogy tetszik neked. - mosolyog
- Lehet, hogy tetszik, de akkor is csak barátok lehetünk, nem akarom belerángatni az életembe. Így is elég zűrös, nem hiányzik még egy pasi is bele.
- Anna...
- Most mennem kell, este hívlak - köszönök el tőle, és elindulok a parkoló felé. Látom Calumöt, de nem a saját autójánál hanem Ninan kocsijánál, valami furcsa érzés van bennem mintha nem akarnám, hogy vele legyen, pedig Nina igazán szép lány. Calum láthatóan flörtöl vele, és a lány is ezt teszi. És ez valahogy rossz érzés, rosszabb mint mikor a karom fáj, rosszabb mint mikor Susan ütéseit várom.
Odaállok Cal kocsija elé, és valahogy megpróbálom kinyitni az ajtót, és így bekapcsolni a riasztót.
Cal egyből felkapja a fejét, mire a vállamat vonom meg, Cal pedig mosolyogva megcsóválja a fejét. Elköszön a szőke lánytól, és hozzám jön.  Kinyitja az ajtót így betudok mellé ülni.  bekapcsolja a rádiót ahol valami nagyon gagyi popszám megy.  Kikapcsolja a rádiót, és megyünk egyenesen ki a tóhoz. A legnagyobb kikötőbe áll meg, kiszállunk. Mellé megyek és megfogja a kezemet.  odamegy az egyik hajóhoz, és kér két jegyet. Megkapjuk majd felszállunk rá. Rajtunk kívül még  egy család van itt, és 3 szerelmes pár. Mi kimegyünk a fedélzetre. Kimegyünk a hajó orrához ahol van egy magasított fotel.  Leveszem a kardigánomat, így beteg csak a fehér ruhám látszik, és persze a kötésem. na meg a zoknim, és a bakancsom. A hajó elindul. Leülök oldalra és csak nézem a vizet. Hallom ahogyan kattan egy fényképező gép, és annak irányába nézzek.
- Csodaszép vagy - mosolyog rám Cal, és felül mögém. Átkarolja a derekamat és együtt nézzük a vizet. Azon gondolkozom milyen lenne fürödni benne, és csak elúszni innen, jó messzire, vagy ez a hajó elvinne minket innen.  Elvinne minket messzire, hogy soha többet ne legyek a közelében, ne keljen a saját otthonomban rettegve élnem.
- Nem akarsz újra találkozni a szüleiddel? - hallom meg Cal hangját
 A kérdése hirtelen ér. Azt se tudom mit mondjak neki erre. Nem gondolkoztam még rajta, de vagyis mikor kisebb voltam igen, érdekelt ha elmondanám nekik mi lenne, megnézni, hogy élnek. Miért nem vagyok már nekik jó.
- De, azt hiszem igen, megnézném, hogy élnek. Milyen a testvérem. Már 4 éves Calum. Furcsa. Elmennék, és elmondanám hogyan élek itt - vetem oda,és eszembe jut mit is mondtam. Azt amit nem szabadott volna. Calum hallgat. Nem szólal meg, nem kérdezz rá pedig tudom, hogy akarna.
- Bostonban volt egy barátnőm aki megcsalt. Szerelmes voltam belé, iszonyatosan. Megbíztam benne, elmondtam neki minden titkomat.  Vele veszítettem el a szüzességemet.  Sokat voltunk együtt, ha nem én ő, akarta, hogy együtt legyünk. Azt hittem ő az igazi. Aztán elmondtam, hogy elfogunk menni, tudott azt hittem az fogja mondani, hogy minden oké lesz, és különben 1 óra repülő útra vagyunk egymástól, de ehelyett azt mond, hogy fél éve lefekszenek a legjobb haverommal. Az akkori legjobb haverommal. Dylannek hívják. Megvertem.  Ezért nem tartom senkivel a kapcsolatot Bostonból. Nincsen miért,és kivel. - mesél, ránézek.  Szemeiben semmi érzelem nincsen. Nem tudom milyen lehet ezt átélni. Elárulta őt mindenki. Mindenki akit szeretett. Fejét a vállamra hajtja, és a lábait az én lábam mellé rakja. Kezemet amelyik nincsen begipszelve megfogja.
- Sajnálom.
- Nem kell. Túl léptem rajta, rájöttem, hogy már nem szeretem. - érzem a hangjában, hogy mosolyog.  Eztán már nem  beszélgetünk. Nincsen miről.  Minden ketten  a gondolatinkba merültünk.  A hajó, megfordul. Összeomlik minden ami eddig szép volt. Most már mindennek vége. A távolság Susantől. Vissza kell menjek oda. A pokolba. Az én földi poklomba. Calum eltudott jönni onnan akkor nekem is menni fog, nem? De van egy különbség. Madison nekem a jelenben pokol. Boston neki a múltba tekintve az. Míg ott volt Cal boldog volt. Az egyik matróz felénk nézz. Elmosolyodik. Cal simogatni kezd.  Feje még mindig a vállamon pihen. Hátra hajtom a fejemet. És én birtokba veszem az ő vállát. Így ülünk, míg be nem mondják, hogy visszaérünk. Ezután lemegyünk, de kezemet nem engedi el. Megköszönik, hogy itt voltunk és már mehetünk is. Az autójához megyünk. Beülök az anyós ülésre. 7 óra. Holnapra is lesz időm tanulni és ha minden igaz már Mike is otthon van.  Ma végre megúszom a verést. Széles mosoly kúszik az arcomra a gondolattól. Ma végre végre nem fognak megverni.  Törött karomba hirtelen erős fájdalom nyilall. Felszisszenek. Calum egy pillanatra rám nézz, és a combomat kezdi el simogatni. Befordulunk az utcámba. Calum megáll a ház előtt.
- Bemenjek? - kérdezi
- Nem kell. - jelentem ki szinte azonnal.
- Oké.
- Jó volt ma veled, Calum Hood. - jelentem ki és mosolyogok.
- Veled is jó volt, Anna. - mosolyog ő is. Az ablakból meglátom az arcát. Engem nézz. Nem tudok mit kezdene a tekintetével. A félelem átjár. Megrémít az ahogyan rám nézz.  Felnézek a középső ablakra, és látom, hogy Mike szobájában ég a villany. Igen, nem kapok ma semmit.
- Holnap találkozunk. - köszönök el, és kiszállok az autóból. Táskámat a vállamra kapom és bemegyek. Körbe nézek, és Susan ül az ebédlő asztalnál. Köszönök neki, és ő is így tesz. Mike is köszön, így neki is viszonozom a gesztust. Bemegyek  a szobámba és  leteszem a táskámat.  Susan szól, hogy menjek ki. Tudom most nem verhet meg, de még így is félek.  Kimegyek, és azt kéri foglaljak helyet.
- Hétvégén elutazunk a városból Pete-el, és a srácokkal, anyámhoz síelni. Ma felhívtam Lauren szüleit, hogy náluk tölthetnéd e ezt az időt, mivel a karod miatt nem tudnád élvezni az utat - mondja el.  Bólintok, és megköszönöm. Ez  a kis szöveg Susan nyelvén nem tesz mást, mint hogy sóher nekem is jegyet venni, és most itt van a kezem találva egy tökéletes kifogást, de nem mintha egészséges elvitt volna.  Mióta itt vagyok velük kétszer mentem velük. Mikor 14 voltam elvitek magukkal Los Angelesbe, de gondolom csak azért vitt el, mert  nagymama is jött velünk, aztán 15 évesen egy évvel később Londonba, oda pedig nem is tudom miért,de elvitt.  Azóta egyszer tettem ki a lábamat Madisonból, egyszer anyám eljött és Houstonba vitt. Azóta nem láttam a szüleimet. A szobámban leülök az ágyamra. Cal kérdésén gondolkozom. Megnézném mi van velük, biztosan. És ezt fogom tenni a hétvégén. Ők sem lesznek itthon, Lauren biztosan eljönne velem, de ha ő nem is Calum biztosan. Meglátogatom a családomat, örülnöm kéne, nem? De akkor mi ez a baljós előérzett? Felhívóm Laurent, és elmondom neki a hajó kirándulást.  És persze elmondom neki a tervemet, a hétvégére. Örül neki, és azt ígéri lefoglalja  a jegyeket. Leteszem, és elmegyek a fürödni. Majd a fürdés után megtanulom a nyelvtant. Befekszem aludni, de jön egy smsem.
Jó éjszakát. -C.H
Elmosolyodom. Válaszolok majd leteszem a telefonomat. Hallom, hogy Susan felmegy, és így végre elalszom.

Sziasztok! 
Itt lenne az új rész, sajnálom, hogy ilyen hosszú időm át nem volt új rész, de csütörtökön lesz a szóbeli nyelvvizsgám szóval tanultam rendesen:) Nem ígérem, hogy jövő héten lesz rész, de reménykedek benne. És utólag is Boldog Húsvétot!:)